Néhány gondolat a weblapokról és a weblap készítésről

Kedves Érdeklődő!

Mivel mindannyian látjuk, tapasztaljuk hogyan alakítja munkánkat, szabadidőnket, egész életünket az internet világa, gondolom nem szükséges elmagyarázni milyen fontos szerepe van a webes megjelenésnek, internetes programoknak napjainkban.
Manapság már szinte minden családban van egy vagy több ilyen vagy olyan, internetezésre alkalmas számítógép. Telefonjaink néhány colos kis kijelzőjén is ott fut valamelyik, a világháló elérésére alkalmas böngésző program. Egyre kevesebben jövünk zavarba, ha meg kell nyitnunk egy elektronikus levelet valamelyik netes levelezőprogrammal vagy épp rá kell keresnünk a weben bizonyos címszavakra, hogy elérjük a minket érdeklő információt.

Viszont - tekintve, hogy napi munkám során sok emberrel találkozom és beszélek webes megvalósításokról, és látom, hogy sokan tanácstalanok azzal kapcsolatban, hogy nekik vagy cégüknek milyen honlapot és kivel, hogyan mennyiért lenne érdemes csináltatni - érdemesnek tartom itt néhány mondatban összefoglalni ezt a kérdéskört.
Sokan keresnek meg minket honlap készítésre árajánlat kéréssel mindenféle elképzelés nélkül. Remélem nekik tudok segíteni az alapvető kérdések helyes feltevésével és azok megválaszolásával.

Weblap típusok

Nézzük, hogy funkciójukat tekintve milyen főbb weblap típusok léteznek!

• Bemutatkozó oldal
  Ennek mindössze az a szerepe, hogy megtaláljanak minket.
  Nem garancia arra, hogy meg is fognak találni (ilyen garancia nincs is), de az biztos, hogy a nemlétező weboldalt nem fogja kidobni a kereső.
  Olyan mint egy névjegykártya. Tartalmazza az összes szükséges információt amit meg kívánunk osztani magunkról a világgal.
  Mindezt persze egy egyénileg megálmodott, vagy épp a cégünk arculatára jellemző stílusban, több vagy kevesebb grafikával, kép, hang és videoanyaggal teszi.
  Ne becsüljük alá weboldalunk tartalmi részének vagy megjelenésének szerepét! Nem is gondolnánk mennyien tájékozódnak oldalunkon mielőtt felvennék velünk a kapcsolatot és hányan ítélnek meg minket oldalunk kinézete és kezelhetősége, átláthatósága alapján.
  Személyes tapasztalat például, hogy milyen dühítő tud lenni mikor percekig kell keresni egy cég telefonszámát valamelyik eldugott almenüben, miközben villogó és ugráló bannerek tömkellegén kell áthatolnunk.
  


• Webshop
  Gondolom mindenki tudja miről van szó. Cél az értékesítés.
  


• Közösségi oldal
  Ez már lehet, hogy több magyarázatra szorul.
  Ezek az oldalak egy kisebb (néhány tíz fős) vagy nagyobb (akár világméretű) valódi vagy virtuális egymással valamilyen módon összeköttetésben álló közösség interaktív oldalai. Ez az összeköttetés lehet pl. a közös zenei ízlés, közös sportklub, valamilyen szövetség vagy szekta vagy akármi más.
  Manapság nagyon divatosak az un. mega-közösségi oldalak, mint pl. az iwiw vagy a facebook.
  Egyvalami közös ezekben az oldalakban: A regisztrált tagok - természetesen belépés után - különféle tartalmakat tölthetnek fel az oldalra amit aztán a többi tag vagy akár a nem regisztrált külvilág megtekinthet.
  


• Fórum
  Rengeteg fajta különféle fórum van. Ezeken lehet megvitatni a világ nagy dolgait, segítséget kérni problémánk megoldásához hozzáértőktől vagy hozzá nem értőktől, véleményt cserélni, veszekedni, stb.
  A fórumok tulajdonképp a régi levelező listákat váltották le, mivel megvan az a nagyon nagy előnyük az előzőekhez képest, hogy indexelik őket a keresők, így van esély rátalálni a szükséges „információ gombostűre” a nagy „digitális szénakazalban”.
  


• Blog
  ...vagy más néven webnapló.
  Egy fajta ingyenes publikációs forma. Egy blog segítségével bárki könnyen kibontakozhat, megoszthatja tudását, gondolatait, művészetét a nagyvilággal.
  


• Az előzőek tetszőleges kombinációja.
  Nos, általában az ilyen oldalak a leghatékonyabbak.

Megvalósítások

Hogyan...?

Ha az elhatározás már megszületett, hogy kell egy honlap, és nagyjából az elképzelés is megvan arról, hogy milyen legyen, akkor a következő kérdés ami felmerül hogyan valósítsuk meg.
Az első dolog, ami bizonyára sokaknak eszébe jut, hogy megcsinálja az ember saját maga. Nem szeretnék erről senkit lebeszélni, hisz nem ördöngősség összeütni egy valamilyen weblapot, de rábeszélni sem, mert azért igen sok buktatót tartogathat számunkra egy ilyen projekt. Valószínűleg rengeteg időt és energiát kell belefektetnünk, mire elfogadható kinézetű, tudású weblapunkat sikerül megalkotnunk.

Kézenfekvőnek tűnhet valamilyen webszerkesztő program használata vagy egyszerűen egy „mentés html-ként” valamelyik dokumentum készítő programból, de ettől mindenkit óvaintek mert ez a lehető legnagyobb zsákutca. Az biztos, hogy hipp-hopp össze lehet dobni valamit egy ilyen megoldással, viszont az így készült html, javascript és egyéb kód ember számára nagyon nehezen emészthető. Később mikor majd rájövünk, hogy bizonyos böngészők vagy képernyő felbontások mellett elfogadhatatlanul rosszul jelenik meg oldalunk, vagy épp egyáltalán nem működik, akkor sem fogunk tudni hozzányúlni a kódhoz mert egyrészt nem értjük mi miért került bele - hisz egy program generálta - másrészt mert struktúrálatlan és zavaros az egész. Nos vannak akik ezt úgy hidalják át, hogy odabiggyesztik a lap aljára, hogy „oldalaink megtekintését ilyen vagy olyan böngészővel és xy felbontásban ajánljuk.”

A másik út, - ha már valamilyen alapszinten elsajátítottuk a html szintaktikát de egy komplett honlap elkészítése még túl nagy falat lenne - hogy valamilyen ingyenes vagy fizetős weblap-sablont használunk. Ez ugyan haladós dolog, és a grafikával sem kell bíbelődnünk, viszont egyedi biztosan nem lesz egy ilyen lap és igényeinket sem fogja 100 százalékosan lefedni. Végül még annak az esélye is fennáll, hogy ugyanilyen honlapból már van néhány a világhálón. Olyan ez mint mikor szembejön velünk saját, nemlétező ikertestvérünk.
Sajnos arra is láttam már nem egy példát, hogy weblap készítő cégek is sablonokat használnak. Én biztosan nem fizetnék egy ilyen „munkáért” egy fillért sem.

Az esetek nagy többségében végülis érdemes ténylegesen hozzáértő szakemberre bízni a dolgot, aki tudja mit hogyan kell vagy érdemes megcsinálni, melyik technikának mik az előnyei, hátrányai.
Ha nem sima statikus oldalt akarunk, hanem valamilyen dinamikusan felépülő tartalmat, vagy interaktív weblapot, akkor ott már bizony szükség lesz némi programozói tudásra, adatbázis kezelési ismeretekre és még sok minden másra ami már egy nem kimondottan ilyesmivel foglalkozó ember tudását meghaladja. Egy túróstésztát pl. én is megcsinálok magamnak otthon, de ha finomat akarok enni akkor elmegyek egy jó étterembe.

Milyet...?

Nos, a weblapkészítés tulajdonképpen egy alkalmazott művészet.
Olyan mint egy könyv illusztráció vagy mondjuk a porcelán festés. Benne kell legyen a megfelelő technika, de konkrét szabályok nincsenek.
Legyen egyedi! Annyi de annyi „egyforma” weblap van a világon, ne akarjunk beállni az egymást utánzók sorába.

A másik fontos dolog ami ide kívánkozik, az a képernyő kihasználása.
A legtöbb ember - de még az un. szakemberek is - rendszeresen beleesnek abba a hibába, hogy megtervezik a weboldalt ami a saját monitorukon jól néz ki, de ugyanaz egy kétszer akkorán, vagy egy pda kijelzőn már messze nem néz ki olyan jól. Ilyenkor megint jöhet a milyen böngészővel, milyen felbontásban kell nézni duma, de ez kicsit olyan nekem mintha - maradva az éttermes példánál - csak rántotthús lenne, aki meg vegetáriánus, hát az így járt.
A html alapvetően úgy lett kitalálva annak idején, hogy szépen kitöltse a rendelkezésére álló teret. Mért akarjuk mindenáron fix szélességű hasábokba kényszeríteni?
Biztosan kapásból eszünkbe jut több tucat weboldal ahol középen egy csíkban van az információ, két oldalt meg szerencsésebb esetben valami grafika, szerencsétlenebb esetben csak a nagy hideg űr. Ennek egy másik változata (ami szerintem még gyalázatosabb megoldás) mikor a hasznos tartalom a baloldalon van, és a jobb oldalon van a semmi. Cserébe 5 percig kell lefelé görgetnünk az oldalt, hogy elérjük az alját.
Egyre több embernek van 22 colos vagy még nagyobb nagyfelbontású monitora. Ezeken igen nevetségesen tud kinézni egy ilyen „hasáb-oldal”.

Van még egy dolog amivel jól le lehet mérni egy oldal technikai megvalósításának színvonalát és nem más mint a betűk átméretezhetősége.
Nem nehéz olyan oldalt csinálni ahol fix betűméretek vannak ezért sokan eleve így csinálják még akkor is ha így homlokegyenest szembe mennek a html alapelveivel. Próbáljuk csak meg egy-két oldalon, hogy átállítjuk a betűméretet! (Nem összekeverendő a nagyítással!) Vagy nem történik semmi (fix méretek), vagy szétesik az egész, vagy megcsinálták rendesen és szépen átrendeződik az oldal az új betűméretnek megfelelően.
Bár mivel ez a fajta nemtörődömség annyira elterjedt, az újabb böngésző szoftverek már támogatják a teljes nagyítást, aholis a betűk képekkel együtt változtatják nagyságukat még akkor is ha amúgy fix méretűre vannak állítva, így legalább nem esik szét az oldal és aki rosszabbul lát az is el tudja olvasni.